Nem nézhettem tovább tétlenül az emberiség ökológiai katasztrófába rohanását. Első lépésként az egyik főbűnöstől, az autómtól szabadultam meg. Elkísértem utolsó útjára, egy autóbontóba. Nehéz szívvel nyugtáztam, hogy a néhány órája még áramvonalas modell kockává préselve várja beolvasztását, mégis büszkeséggel töltött el, hogy ráléptem a zéró károsanyag kibocsátás rögös, de dicsőséges útjára.
Következő lépésként felszereltettem a zuhanyozónkra egy pénzbedobós automatát, mely száz forint bedobása ellenében három perc zuhanyozást tesz lehetővé. Az összegyűlt összegeket az általam létrehozott Gyümölcsöző Nagykörút Alapítvány exotikus gyümölcsfák vásárlására fordította. Néhány befolyásolható influenszert sikerült meggyőznöm az ügy hasznosságáról, és kisvártatva több tízezer követőm támadt. Az alapítvány bankszámlájára befolyt tetemes összegből a Széll Kálmán tér és a Boráros tér között lelkes önkéntesek a megváltozott klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodva narancs- és citromfa ültetvényeket telepítettek. A Nagykörúton ugyanis megszűnt a gépjárműforgalom, felszabadult az úttest, kizárólag a mentő-, tűzoltó- és a kommunális szolgáltatások járművei, valamint a kerékpárosok részére maradt meg egy sáv. A világon egyedülálló, gyümölcsfa-ligeteket átszelő villamosvonal a „Beteljesült vágy villamosa” elnevezést kapta, és az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította. De a kezdeményezés nem állt le a körútnál, kivi- mandarin- és banánfákkal telepítették be a belváros valamennyi főútvonalát. A lakosság természetesen annyit ehet a gyümölcsökből, amennyi csak belé fér, a főváros létrákat és fonott kosarakat helyezett a villamosmegállókba. A körúton lakók életkörülményei radikálisan javultak: mikor reggelente kitárják ablakaikat, benzingőz helyett narancsillat száll a levegőben, és a forgalom idegölő zaja helyett ̶ mivel a verebek, cinkék és szajkók népesítették be a belvárost ̶ madárcsicsergés hallatszik.
A Greenpeace a „Tiszta város” elnevezést adományozta Budapestnek, majd ̶ miután valamennyi megyeszékhely követte a főváros példáját, Magyarország a világon elsőként a „Tiszta Ország” címet nyerte el. Amsterdam, Koppenhága és Barcelona városvezetése egymásnak adva a kilincset tanulmányozták, majd náluk is bevezették a „fenntartható lassulás” módszerét.
Közben a mozgalom világméretűvé terebélyesedett. A Cannes-i Filmfesztivál és az Oscar díjátadó ünnepségén a filmsztárok és egyéb hirességek a fotóriporterek hadának mély sajnálatára az előző évben megcsodált ruhakölteményekben jelentek meg, és bejelentették, hogy a környezet kímélése érdekében ezentúl a gálákon felváltva mindössze két ruhában fognak megjelenni.
Amennyiben ez a trend tartósan fennmarad, a meteorólogusok számításai szerint hozzávetőlegesen ötven év múlva fognak mutatkozni a klimaváltozás örvendetes első jelei: az átlagos hőmérséklet érzékelhetően csökkenni kezd, az alpesi gleccserek újra növekedésnek indulnak. Ekkor majd a Nagykörúton az exotikus gyümölcsfákat az őshonos alma- és körtefák váltják fel. Addigra az emberek már úgyis unni fogják a banánt.
