Vadászta a természetességet, a kedves mosolyt, a barátságos tekintetet, az értelmet a szemekben. Ha véletlenül mégis olyat húzott jobbra, akin nem tudott elsőre kiigazodni, célzott kérdésekkel tette próbára. Mi a legféltettebb kincsed? Hogyan készíted a húslevest? Lelkükből kibukkanhatott egy részlet, vagy kiderült, vegánok.
Profilképével 93 százalékos a sikerrátája, egyszer egy héten át számolta, hányszor húzzák jobbra. Talán az álmodozó szeme, ami tetszik nekik. De markáns arca, dús haja is vonzó, néha egy-egy férfi is bepróbálkozik nála. Nem zavarja.
Szereti, ha sokáig cseverészhet a nőkkel, mielőtt találkozót beszélne meg. Mesél nekik munkájáról, festő, de megélhetésként grafikusként dolgozik, innen ismeri az összes filteres és photoshopos praktikát, a kutyájáról, egy zsemleszínű vizsláról, akit Puszedlinek hívnak, a magaságyásáról lakásának erkélyén. A rongyrázást hamar kiszűri, kerek-perec kijelenti, ő nem Ferrarival jár, van jogosítványa, de preferálja a tömegközlekedést a dugók miatt. Természetesen van autója. Volkswagen. 33 éves.
Többet nem árul el magáról, inkább kérdez. A reggeli rutin után arról, hogy milyen egy napjuk, mi bosszantja fel őket, mitől érzik magukat boldognak. Az általánosságokat lecsapja, belekérdez. Hamar kideríti, hogy tiszták-e a szándékai egy nőnek, és azt is, hogy van-e gyereke. Ez nem kizáró ok, kivéve, ha fiúgyerek. Ők nehezebben fogadnának el egy új férfit anya mellett. Ugye? A kislányokkal nincs baja, küldj róla képet, kikérdezi kedvenc meséjükről, Anna vagy Elza? A lányos anyák néha gyanakvóak. Megérti, én is az lennék, ha lenne lányom.
A végső próba a találkozás. Ezt mindig a megállóba beszéli meg és mindig az ellentétes oldalra, mint ahol ő áll. Az első ajtónál várlak, írja, de valójában az utolsó ajtónál helyezkedik el, szemben. Ő mindig odaér már 10 perccel előbb, a nők általában pontosak. Néha nem ismeri meg őket első látásra, közelebb kell mennie. Van, hogy alacsonyabb, mint elképzelte, vagy a testalkata egészen más, mint a képeken. De nem fordul vissza, mindenkinek ad esélyt. Lassan közeledik feléjük, igazgatják hajukat, idegesen állnak egyik lábukra, majd a másikra. Órájukat nézik, behúzott vállal állnak, sebezhetőn, keresik őt, miközben az érkező járatok ajtajából áramlanak körülöttük az emberek. A második ajtó magasságában aztán kicsit hátrál, elhelyezkedik a korlátnál, figyel.
Szeméből szeretet sugárzik. Várja, hogy észrevegyék, hogy elinduljanak felé. A csattanásra egyből figyelmesek lesznek. Segítenek, felemelik a gurulós szatyrát. Tessék, néni! Köszönöm Aranyos! Milyen szép maga! Hálásak neki a bókért. Visszaállnak az első ajtóhoz, bizakodva.
Előveszi az okostelefont, a kórházból adták ki Laci összes többi holmijával együtt, megmutatta neki, hogyan működik még otthon, mielőtt jött érte a mentő. Neki kellett volna üzennie az ismerőseinek, hogy meghalt. Nem vitte rá a lélek, aztán felfedezte azt a randizós alkalmazást a Facebook mellett Laci képeivel és a nőkével, akiknek tetszik. Jobbra, balra, balra, balra, jobbra.
Feloldja a jelkódot, újabb üzeneteket jelez. Lopva készít egy fotót a megállóban. Otthon megmutatja, beszél az üres karosszék feletti családi portréhoz. Laci festette róluk. Látod Apjuk, ő is jó feleség lett volna a mi Lacinknak! Puszedli odabiceg hozzá, orrával odatúr a kezéhez, hogy simogassa.
