Döntős alkotások

Karczag Bernadett: Házi feladat

-Ugye mindenki tudja, hogy jövő hétvégén apák napja lesz? - Eszti néni széles mosollyal figyelmeztette kis első osztályos tanítványait a közelgő eseményre. rnrn-A házi feladatotok, egy szép képet rajzolni, amin apukátokkal vagytok. A legszebb rajz készítője jutalmat kap és kezet foghat az igazgatóbácsival! rnrnA gyerekek ujjongani kezdtek. Nimród is tapsikolt. Buksijában mindenféle ajándék ötlete előbukkant, ami a nyertesnek járhat. Könyv, játék, labda, torta... rnrnAmikor az utolsó óráról is kicsengettek, felkapta nehéz táskáját és elindult hazafelé. Anyukája éppen teregetett. Megérkezve, iskolatáskáját az íróasztala mellé tette, cipőit szép rendben a szekrénybe, majd odasétált hozzá. rnrn-Anya, hogy nézett ki apa? - feszengve tette fel a kérdést, úgy, mint aki valami rosszat csinál. rnrn-Ezt kérdezted már. Nem emlékszem, hogy nézett ki, rég lelépett, alig, hogy totyogni megtanultál. Úgysem emlékeznél rá. Milyen volt az iskola? Ugye csak jó jegyet kaptál? Ha ettél és fürödtél, mehetsz telefonozni. rnrn-Inkább beszélgessünk, segítek teregetni. Nem maradt egy képünk róla? Olyan, amin vele vagyok? Az iskolába kell. - Nimród kedvesen kivett a kosárból egy gyerekméretű, fehér pólót, anyukájával egyszerre. Tetszett neki, ahogy kezeik összeérnek. rnrn-Nem, nem maradt. Minek kell az az iskolába? Foglalkozzanak a tanítással. Menjél csak enni, ezt befejezem egyedül. rnrnA kisfiú lehangolva ballagott ki a konyhába. Tudta, hogy másfajta taktikát kell kitalálnia, ha nyerni akar. Leült az asztalhoz, öntött magának némi gabonapelyhet és meglátott az asztal másik felén egy magazint. Mivel telefonja a szobájában volt, feltehetően lemerült állapotban, unottan lapozgatni kezdte az újságot. A kilencedik oldalon egy méretes képet talált, ahol egy fiatal apuka görkorcsolyázott kisfiával. Mindketten önfeledten nevettek. Az apa tekintetében gondoskodást, szeretetet és örömet látott. A kisfiú kék szemeiben biztonság és boldogság bújt meg. rnrn“Ez az, ez jó lesz!” - gondolta felélénkülve. Rögvest megette a vacsorát, azután futott fürdeni. Büszkén szólt anyukájának, hogy aznap két piros pontot kapott, iskolatáskáját elkészítette másnapra és a fürdéssel is végzett. rnrn-Jójó! De ne maradj fenn tizenegy után - jött a válasz, visszacsillanva a telefon képernyőjéről. rnrnNimród bekiáltott anyukájának, jó éjszakát kívánva, nem akarta többször zavarni. Gyorsan becsukta szobája ajtaját, titokban kivette táskájából a már bekészített tolltartót és alkotni kezdett. Itt-ott némi módosítást végzett a képen. Például a férfinek rajzolt egy kis szakállat, kék helyett barnára színezte a szemeit és a kisfiúét is, hiszen az ő szemei is barnák voltak. Emellett, bátorkodott átrajzolni a képet úgy, hogy apa és fia egymás kezét fogják. Pont ahogy ő, a kis pólónak köszönhetően, anyukájáét. Úgy érezte, így nem is csal akkorát. Elégedett volt az eredménnyel, tizenegy előtt végzett. Voltak a képen bárányfelhők, napocska, nevetés, barna szemek. Minden, ami a győzelemhez kellett. Lefekvés előtt visszacsempészte tolltartóját, telefonját töltőre tette és szívében sikerélménnyel azonnal el is aludt. rnrn-Nagyon ügyesek voltatok, gyerekek! Mindenki sok-sok csodás pillanatot mutatott meg. Jó volt látni minden egyes rajzot. A legszebb a tiéd lett, Nimród! Gratulálok! Tessék, szívem! - Eszti néni átnyújtott a kisfiúnak egy dinoszaurusz mintás töltött tolltartót, egy oklevelet és az igazgató úr után, ő is kezet fogott vele. - Meséset alkottál, ez egy igazán szép nap lehetett, amit megörökítettél. rnrnNimródot halkan megtapsolta az osztály. Szolid büszkeséggel húzta ki magát a még félig vizes kis póló-ban, amit reggel észrevétlenül lekapott a szárítóról. rnrn-Na, gyerekek! Mivel ilyen ügyesek voltatok, szeretném, ha legközelebb a barátaitokkal szerzett élményeitekről rajzolnátok. A legügyesebbet hasonlóképp megjutalmazzuk. rnrnNimród roppant izgatott volt. Aggodalomra sem volt oka, hiszen a tizennyolcadik oldalon látott egy szép képet erdőben kiránduló, nevetgélő gyerekekről. Már csak a ceruzákat kellett kifaragnia... rnrn