Olvassa el a döntősöket!

2021 2019 2018 2017

Magyar Csaba: A HÁZI KEDVENC

A sportos külsejű férfi a bejárati kapu felett elhelyezett kamera alatt állt meg. Legszívesebben hazafordult volna, végül mégis győzött az elszántsága.

– Kit keres? – hallotta a kaputelefonból.

– A hirdetésre jöttem.

– Á, maga az.

A férfi alaposan szemügyre vette a gondosan ápolt kertet. A rózsabokrokra jó lesz majd vigyázni, gondolta. A medencét azonban elégedetten nyugtázta.

Harmincöt körüli, csinos nő nyitott ajtót. Világoskék, ujjatlan ruhája kiemelte hibátlan alakját és az évszakhoz képest korai barnaságát.

– Jöjjön be – mosolya is tökéletesen csillogott, mintha csak a nyakában viselt gyöngysort akarta volna kiemelni.

A nő a nappaliba vezette. A faltól-falig érő üvegajtók egyenesen a lent morajló városra néztek. Más, mint a szemközti ház ablakait bámulni, állapította meg a férfi.

– Foglaljon helyet – mondta a nő, és maga is letelepedett a Thaiföldről hozatott garnitúrára.

– Kér valamit inni?

– Nem, köszönöm.

A férfi jobbnak látta, ha egy pillanatra sem engedi el magát.

– Akkor, térjünk a tárgyra. A férjem nemsokára hazaér, és azt akarja, addigra végezzek. Tudja, alig van itthon... – a nő elharapta a mondatot. Ráébredt, hogy túl sokat árult el egy idegennek.

– Pontosan mennyi idős? Ez nem derül ki az önéletrajzából. Ehhez a munkához kiváló fizikumra van szükség – mosolyodott el ismét. Úgy mérte végig a jelöltet, mintha nem tudná eldönteni, megfelelő-e az eladásra szánt portéka.

– Múlt vasárnap futottam egy félmaratont – válaszolta a férfi. – Amúgy negyvenöt éves vagyok. Tudta, nyugodtan letagadhat három-négy évet.

– Miből gondolja, hogy alkalmas a feladatra? Csinált valaha ilyesmit?

– Nem, de biztosíthatom, megvannak hozzá a képességeim.

A férfin átfutott, vajon hányszor mondta el ezt az utóbbi hónapokban.

– Gyerekekkel tud bánni?

– Két évig tanítottam.

A nő az önéletrajzba temetkezett.

– Itt az áll, hogy pantomimesként dolgozott. Az pontosan mit jelent?

– Bármit képes vagyok pusztán a mozdulataimmal kifejezni.

– Á, már értem, miért szúrta ki magát a férjem. Amolyan csodabogár. Állatokat is tud utánozni?

– Alapfeladat.

– Lehet, de nálunk nem eshet ki a szerepéből. Délután öttől, amikor Dominik hazaérkezik az iskolából, lefekvésig. Nem szólalhat meg, nem foghat meg semmit, nem állhat két lábra. Enni és inni is csak külön tálból kap, a hátsó teraszon. Amennyiben Dominik engedélyt ad rá.

A férfi összeráncolta a homlokát.

– Valami baj van?

– Menni fog.

– Dorombolni tud?

– Azt nem.

– Egy perce azt mondta, bármit képes imitálni. Vagy mégsem? Mindegy, akkor jobb, ha kutya lesz. Ugatni sokkal könnyebb. Nem igaz?

A nő elnevette magát. Hátravetette a fejét. A férfi megpróbálta helyrehozni az előbbi hibát.

– Milyen fajtára gondol?

– Miért, választani is lehet?

– Ha megfizetik – mosolyodott el első alkalommal a férfi.

– A fizetségről majd később. Ha megfelel, nem lesz oka panaszra. Akkor, legyen mondjuk vizsla. Készen áll?

– Igen, de megkérdezhetem, miért nem vesznek inkább egy valódit?

– Sok a gond a háziállattal. Sem időnk, sem kedvünk vesződni vele. Ráadásul így sokkal izgalmasabb. Egyik ismerősünk mesélte, hogy felvettek valakit házi kedvencnek. Mostanában megbízható diplomások is kaphatók ilyesmire. A férjem úgy döntött, Dominikot is meglepjük a születésnapjára.

– Értem. Akkor kezdjük?

A férfi levette a pulóverét. A nő ismét végigmérte. Az arcába szökött a vér. A férfi négykézlábra ereszkedett, majd körbeszimatolt. Az asztal alól felnézett és az örömtől csaholni kezdett. Egész teste izgatottan rázkódott. Odarohant a gazdájához.

– Fekszik! – utasította a nő. A szíve a torkában dobogott.

A férfi hasravágta magát. A nő felemelte a földről a papucsát. A nappali közepére hajította.

– Hozd ide! – parancsolta. Kishíján elcsuklott a hangja. A férfi megtorpant. – Hozd ide!

A parancs most határozottan csattant. Morogva vetődött a lábbeli után. A nő elé helyezte. Közben a lányára gondolt.

– Jó kutya – hallotta fentről. Érezte amint vakargatni kezdik a tarkóját.

Egy pillanatig habozott, hogy megnyalja-e a pofája elé tartott kezet.